PoorMode

divat+lélek

Chanel újévi üzenete: Újratervezés!

2014. január 01. 21:23 - poormode

Számos izgalmat és nosztalgikus pillanatot tartogat a 2014-es év azoknak, akik hozzánk hasonlóan szeretik a divatot, kiváltképpen a divattörténetet. Az első ilyen meglepetés, hogy Karl Lagerfeld újabb kisfilmet készített a Chanel divatház egy kultikus pillanatáról, arról az időszakról, amikor Coco Chanel a második világháború után visszatért a divatiparba. A 2013 decemberében bemutatott rövidfilmhez ragyogó színészi csapatot hozott össze Lagerfeld: Geraldine Chaplin tündököl a szarkalábas, rigolyás Coco Chanel (fő)szerepében, hasonlóan Rupert Everetthez, aki a faggatózó amerikai újságírót alakítja. Coco személyes történetén keresztül pedig újra csak azt üzeni nekünk: mindig van esély az újrakezdésre!


Coco Chanelről köztudott, hogy a második világháború kirobbanása után, 1939-ben bezárta legendás divatházát, mert úgy ítélte meg, hogy a körülmények nem megfelelőek a cég és a mögötte álló gyár fenntartásához. A felszámolás és a másfél évtizedes önkéntes száműzetés valódi oka persze más is lehetett: Coco okkal tarthatott például annak következményeitől, hogy a második világháború előtt és alatt rendkívül szoros kapcsolatot ápolt náci kémekkel, amit aztán a franciák nem igazán néztek jó szemmel. Hal Vaughan Coco Chanelről szóló tanulmánykötete, a Sleeping with the Enemy (a könyvet amúgy minden olvasónknak melegen ajánljuk) még ennél is messzebb megy a következtetésekben: a szerző szerint Chanel is titkos náci kém volt, és annyira fondorlatos cselszövésekbe keveredett, hogy maga Winston Churchill – akivel a divattervező jó kapcsolatokat ápolt – mentette ki a felelősségvonás alól.

images3PUFFIWT.jpgWinston Churchill és Chanel

Utólag persze rendkívül nehéz megítélni, hogy Chanel mit tett, vagy éppen mit nem tett a háború alatt, kinek az oldalán állt, mi volt cselekvéseinek fő mozgatórugója. Francia, brit és német levéltárakban kellene kutatni ahhoz, hogy átfogó és objektív képet kapjunk Chanel második világháborús szerepvállalásáról. Tény azonban, hogy Coco a háború alatt együttműködött a német titkosrendőrséggel, 1945-1952 között egy német kémmel osztotta meg ágyát svájci önkéntes száműzetésében, és 1949-ben őt is beidézték a háborús Franciaországban szolgálatot teljesítő náci kémekhez köthető perekben. A németekkel való kokettálás miatt Chanel elveszítette a francia társadalom bizalmát: kifejezetten utálták a csak Mademoiselle-nek titutált divattervezőt, aki mégis úgy mérte fel helyzetét, hogy van esélye visszatérni a divatiparba. Mert az a határozott elképzelése volt, hogy ő szabadíthatja fel a nőket a Dior-képviselte romantikus new look alól.

Az első jelzéseket a Harper’s Baazar 1953-as őszi számán keresztül tette meg, majd 1954-ben, újév környékén bejelentette, hogy február 5-én megtartja az első háború utáni (postwar) bemutatóját. Persze a franciák kaptak az alkalmon, hogy kifejtsék Chanelről alkotott véleményüket: utálták az egészet, úgy ahogy van. Szánalmas, melankolikus retrospektívnak minősítették az új kollekciót, és a nyugdíjba vonulást ajánlgatták a (vén)kisasszonynak!

1954_-_Mademoiselle_Chanel_in_the_staircase_31_rue_Cambon__R__Doisneau__Rapho.jpg1954-es visszatérés: feszült várakozás a színfalak mögött

Az amerikai társadalom viszont imádta az új kollekciót, az „új Chanelt”. Olyannyira, hogy Chanel 1956-ban tervezett kollekcióját felvásárolta az Egyesült Államokban élő Marlene Dietrich, és a New York Times is ódákat zengett a hetedik ikszben járó divatmatróna stílusjegyeiről. Csak mellékszál, de ezek a jegyek semmiben nem különböztek a két háború közti időszakban kiforrott Chanel-védjegyektől… Chanel, aki még a harmincas évek Hollywoodjának tervezett filmkosztümöket, hihetetlen népszerűségre tett szert az ötvenes évek második felében az Egyesült Államokban: 1957-ben egy dallasi üzletember meghívta a francia divattervezőt és stábját, hogy mutassa be legújabb kollekcióját az olajmágnások feleségeinek, majd Jackie Kennedy is megkérte, hogy készítsen részére ún. klasszikus Chanel-darabokat.

The_Return-Geraldine_Chaplin_and_the_cast___Olivier_Saillant.jpg

Karl Lagerfeld csapata

Bár Lagerfeld kisfilmje kifejezetten a Chanel amerikai piacon való meghonosodásáról szól – ez utóbbit egy rendkívüli dallasi Chanel-divatbemutatón mutatták be alig egy hónapja – érdemes azzal is tisztában lenni, hogy Coco Chanel 1954-re datálható visszatérését nem az amerikaiakhoz kötötte, hanem ahhoz a pillanathoz, amikor az akkori francia First Lady, Claude Pompidou 1969-ben felkérte gardróbjának megtervezéséhez... Mert, igen, mindig van helye az újratervezésnek!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://poormode.blog.hu/api/trackback/id/tr695720475

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása